Bánatom borát ízlelve,
a Nap korongjára felfestve
látom fényét
hallom hangját
Csípj belém,
had érezzem érintése
bársonyos pillantását.
Epret szedek fájáról
gyanútlan, nesztelen
bohócként cirkuszában
láthatatlan tűzével hadakozom
míg a híd fel nem ég
s útját nem állja
a lángoló lég.
Csípj belém,
s meghallom
kiáltásod, az álarc mögül
zárt szívvel is meglátom.
Tisza
