Virtuális síkot mászva
nehézkes léptekre váltva
kopogtatnak ajtaján
Új világunk..Dicső hajnalán.
nyisd ki neki, ne bánja,
Útját csak az ismerős állja,
Bököd, böködd... Ki látja?
Ez lenne a Félsznek Virága?
Ott van kulcsa de hiába,
Zárába beletört valaki Másnak hibája
kabátot viselve, sapkát húzva,
a lélek Hűségétől megfagyok...
Kétélű kardként szavam
újra és újként felragyog.
A virtuális síkon mászva,
nehézkes léptekről váltva
Kihűltem... s élek!
A hegy csúcsára egymagam
a Félsz nélkül Érek!
